Reggel Ladával indult, este Mercivel vitték haza
Harminc éve választották meg a rendszerváltás utáni első miniszterelnököt, Dr. Antall Józsefet. A pestújhelyi születésű politikusról a készülő kerületi Díszpolgár-könyvünkben is megemlékezünk.
Dr. Antall József Pestújhelyen született 1932. április 8-án, a pestújhelyi templomban keresztelték meg, itt járta ki első iskoláit, itt élt tizenöt éves koráig, amikor a család beköltözött a Belvárosba. Az elemi után a budapesti Piarista Gimnáziumba került, ahová 1942 és 1950 között járt. Itteni történelemtanárának, Gál Istvánnak köszönhető, hogy a reáltantárgyakban jeleskedő, a természettudományokhoz vonzódó fiatalember érdeklődése a történelem felé fordul, és tizenhat éves fejjel úgy határoz, publicista és politikus lesz.
Dr. Antall József apai nagyapja, Antall Lajos nagyon korán, mindössze kétévesen elárvult, egy kisnemesi család sarjaként fűszerkereskedő, majd mészárossegéd lett belőle. Kemény munkával megerősítette a család anyagi pozícióit, így fia, idősebb dr. Antall József már jogi tanulmányokat folytathatott. Idősebb dr. Antall József 1931-ben alapító tagja volt az akkori legnagyobb ellenzéki pártnak, a Független Kisgazdapártnak. Elsősorban szociális kérdésekkel foglalkozott, nevéhez fűződik az első magyar létminimum-számítás. A második világháború idején kormánybiztosként menekülteket mentett, a háború után államtitkár, illetve miniszter lett. Fia, dr. Antall József anyai nagyapja, Szűcs István is politikai pályát futott be, a Vallás- és Közoktatási Minisztérium helyettes államtitkáraként a népiskolai oktatás felelőse volt, 1927 és 1935 között pedig országgyűlési képviselő. Dr. Antall József anyai ágon is kötődik a XV. kerülethez, ugyanis édesanyja, Szűcs Irén Rákospalotán született.
56 után a Toldy gimnáziumban tanított
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem bölcsészettudományi karának dr. Antall József összesen tizenkét évig volt hallgatója, először nappali tagozaton történelem-magyar nyelv és irodalom szakon szerzett középiskolai tanári és levéltáros diplomát, ezt követően könyvtárosi és muzeológusi diplomát, majd doktori címet. Bölcsészdoktori disszertációját Eötvös József politikájáról és az 1867-es kiegyezés előkészítéséről írta. 1954-ben, a diploma megszerzése után rövid ideig a Magyar Országos Levéltárban, illetve a Pedagógiai Tudományos Intézetben dolgozott, majd tanári pályáját az Eötvös Gimnáziumban kezdte 1955-ben. Az 1956. október 23-ai tüntetéseken diákjai élén vett részt, a gimnázium forradalmi bizottságának elnökévé választották. Mindössze huszonnégy évesen részt vállalt a Független Kisgazdapárt újjászervezésében, a Keresztény Ifjú Szövetség megalapításában. A forradalom leverése után a Kisgazdapárt szellemi vezetője, Kovács Béla náluk lakik, így lakásuk lesz a kisgazda tanácskozások színhelye. Amikor Kádár János felveti egy esetleges koalíciós kormány létrehozásának lehetőségét, dr. Antall József írja meg a választ A Független Kisgazdapárt tervezete a politikai kibontakozás biztosítására címmel, amiben feltételként jelöli meg az Államvédelmi Hatóság távoltartását, a szovjet csapatok kivonását és a többpárti választásokat (a sors iróniája, hogy Kádárnak is voltak, méghozzá eléggé erős pestújhelyi kötődései – A szerk.) Válaszként a hatóságok többször őrizetbe vették, 1957-ben fegyelmi eljárással áthelyezték a Toldy Ferenc Gimnáziumba. 1959-ben politikai magatartása miatt végleg eltiltották a pedagógus pályától. Később mégis taníthatott, így lehetett 1964 és 1968 között esti tagozatos osztályfőnöke a Hámán Kató Gimnáziumban Hajdu Lászlónak, a XV. kerület későbbi polgármesterének, országgyűlési képviselőnek.
Eltanácsolása után dr. Antall József két évig könyvtárosként dolgozott, 1963-ban ő írja meg a Magyar életrajzi lexikonba nyolcvan orvos életrajzát. Ezt követően lesz az 1964-ben létesülő Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár tudományos kutatója, majd 1985-től főigazgatója.
Az ellenzéki mozgalomba 1988 elejétől kapcsolódik be, megalakítja – mások mellett Göncz Árpáddal együtt – az Emberi Jogok Magyar Ligája Párizsi Szervezetének Budapesti Tagozatát. Csoóri Sándor biztatására bekapcsolódott a Magyar Demokrata Fórum munkájába. Az MDF már őt is delegálta az 1989. március 22-én létrejött Ellenzéki Kerekasztal tárgyalásai-ra. Dr. Antall Józsefet 1989. október 21-én elsöprő fölénnyel választották meg az MDF elnökévé. Antallra 564-en szavaztak, ellene mindössze tízen. Az Országgyűlés 1990. május 23-án választotta meg miniszterelnöknek. Még 1990 nyarán non-Hodgkin limfómát, a nyirokérrendszer rákját állapították meg nála. Az egyre súlyosbodó betegséggel is küzdve kabinetjével megteremtette a társadalmi átalakulás politikai és gazdasági feltételeit.
Antall fontos szerepet játszott a Varsói Szerződés és a KGST felszámolásában, az orosz csapatok 1991-es kivonásában, ugyanakkor a belpolitikában súlyos nehézségekkel kellett megküzdenie.
Életünk teljesen megváltozott
Dr. Antall József addig dolgozott, amíg a betegsége a végső stádiumba nem ért. Mindvégig támasza volt felesége, Fülepp Klára és két fia, dr. Antall György ügyvéd és Antall Péter fotóriporter. Dr. Antall József életének 62. évében, 1993. december 12-én hunyt el. Az özvegy dr. Antall Józsefné visszaemlékezésében felidézi az utolsó éveket. 1990. május 23-áról, amikor dr. Antall József letette a miniszterelnöki esküt, így beszél: „Ezen a napon reggel, amikor a Parlamentbe ment, ő vezette a Ladáját. Éjfélkor Mercedes hozta haza, amiben személyi biztosító ült. Az életünk teljesen megváltozott.”
Dr. Antall József a harmadik Magyar Köztársaság első szabadon választott kormányának miniszterelnöke volt. 1982-ben megkapta a Munka Érdemrend arany fokozatát, 1991-ben Robert Schuman-díjjal tüntették ki, 1993-ban elnyerte a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztjét, 2006-ban a XV. kerület posztumusz díszpolgára lett. Az Európai Parlament brüsz-szeli épületkomplexumának 2009-ben felavatott két új szárnya közül az egyiket dr. Antall Józsefről, a másikat pedig Willy Brandt egykori nyugatnémet kancellárról nevezték el. Antall emlékét szobor őrzi többek között a főváros I. kerületében, Szombathelyen, Miskolcon, Balatonfüreden és Pestújhelyen is. (PP, Nánási László, 2020. május 2. – nyitókép: Antall József a Bem téren, Fortepan)
