Amit az akkumulátorgyárakról tudni kell
Botrányba fulladt a debreceni közmeghallgatás, áll a bál Nyíregyházán, az LMP azt gyanítja, Szolnokra is akkumulátorgyárat szeretne telepíteni a kormány, Szilvágyi László XV. kerületi képviselő pedig indítványában azt célozza, hogy ne létesülhessen Rákospalota határától két kilométerre, Fóton akkumulátorgyár. A gödi Samsung gyára közben alig alkalmaz magyar munkaerőt, és olyan anyagot is találtak a környék vizeiben, amelyek magzatkárosítók és veszélyesek.
Mi az igazság? S mi az oka annak, hogy a Fidesz-kormány akkumulátor-nagyhatalommá akarja tenni érzékeny vízbázisú országunkat?
Ezt próbáljuk itt körüljárni.
Nem mondhatjuk, hogy a keleti nyitást szajkózó kormány tétlenkedne. Eddig 20 (!) többségében ázsiai akkumulátorgyártó befektető jelent meg Magyarországon, 17 településen ténykednek. A számítások szerint 2800 milliárd forintot fektettek be, és kaptak 308 milliárdnyi állami támogatást. A kínai Contemporary Amperex Technology (CATL) debreceni üzeme 3000 milliárd forintos befektetés, itt 88 milliárd az állami támogatás összege. A koreai SK Innovation (Komárom) befektetett ezermilliárdja mellett 95 milliárd az állami támogatás, a gödi Samsung „csak” harmadik a sorban (760 milliárd befektetés, 150 milliárd állami támogatás). Eddig 10 ezer új munkahely jött létre az akkumulátorgyárakban, a debreceni (mely a legnagyobb lesz Európában) 9 ezer embernek adhat munkát 2025-től; akkorra tervezik a kínaiak a rajtot.
Nem fonott kalácsról van tehát szó, hatalmas pénzeket mozgat a kormány, melynek lapjaiba általában nem lehet belelátni. A fő cél az országban működő autóipar kiszolgálása, s a kezdeti lépések azt láttatják, hogy a környezetvédelmi problémákkal a befektetők és a kormány nem kívánnak foglalkozni. Az is gond, hogy az akkumulátorkapacitás bővítése világkényszer, a zöld gazdaságra való átállás garanciája. Akkor is, ha ezek a gyárak az ivóvízbázisra és a termőföldekre települnek.
A legnagyobb gond a többmillió liter tiszta víz felhasználása. E téren rengeteg a hadova. Amikor a Samsung Gödön megkezdte működését, elhangzott, hogy a hűtést tisztított szennyvízzel és ipari hulladékvízzel fogják megoldani. Ehhez képest a gödi üzemhez napi 21 ezer köbmétert a váci Déli Forte vízbázisról, a szintén koreai SK komáromi gyárához pedig a napi 10 ezer köbméter vizet a tatai karsztból visznek. Szó nincs tehát szennyvízfelhasználásról: ezeknek a gyáraknak friss vízre van szükségük. Ivóvízre. Amivel nem kéne játszani.
Az ivóvíz jövője az akkumulátorgyártás legnagyobb rizikója. Ami nem olyan nagy gond Kínában, ahol a hatalmas folyók áramlása és vízhozama biztosítja a kellő mennyiséget. De Magyarország kis ország, itt a helyzet sokkal kényesebb. A hatástanulmányok elmaradoznak, csak azzal próbálják puhítani a lakosságot Debrecenben és Fóton is, hogy milyen sok munkahelyet lehet a gyárakban létesíteni. Ehhez képest a Samsung gödi gyárában a 3 ezer dolgozó fele külföldi (fülöp-szigeteki, vietnámi, indiai), bruttó 1300 forintos órabért kapnak. Az olcsó munkahelyeket munkaerő-kölcsönző cégeken keresztül biztosítják, a rendszer átláthatatlan. Arra se nagyon lehet számítani, hogy az elektromosautó-ipar majd a helyi munkaerőt igényli az irgalmatlan víz-, villany- és gázzabáló akkumulátorgyártáshoz. Szó sincs már arról, hogy a helyi munkaerő számítana valamit. Odaviszik a bárhonnan érkező, az egészségüket is kockára tevő munkásokat, ahol a gyár van. Reggel megáll a busz valahol Pesten, beszállnak a melósok, este pedig hazaviszik őket.
Szilvágyi László, a Mindenki a Tizenötödikért frakció képviselője azért nyújtotta be sürgősségi indítványát a helyi képviselő-testülethez, hogy ne épüljön meg a fóti gyár. Fót dönt erről a kérdésről, de a képviselő azt szeretné elérni, hogy mondják ki, egyetlen olyan akkumulátorgyártó vagy azok veszélyes anyagait tároló üzemet sem támogatnak, amelyek telepítését nem előzi meg környezeti hatástanulmány és helyi népszavazás. Így dőlhetne el, hogy a helyiek akarják-e az üzemet vagy sem. (Szilvágyi indítványa itt olvasható.)
A többi húsz üzem esetében sem tartottak egyetlen helyszínen sem népszavazást. (Periszkóp Palotán, PP, Rab László, 2023. február 2. – Nyitókép: az épülő CATL-gyár, Debreceni Nap))
