Ne szórakozz velünk, Józsi!

Ne szórakozz velünk, Józsi!

Bősze Lajos József-napi fotókkal lepett meg bennünket, Sándor az említett úr társaságában (Benedekkel kiegészülve) nem hozták el a tavaszt, és erre a néphit sincs felkészülve, csak az van, hogy zsákban hozzák a meleget. Arra, hogy mi van, ha esik a hó Böjtmás (vagy Kikelet) havában, nincs frappáns mondásunk. Csak annyit lehet tudni, hogy Szent György hava (az április) nedves lesz, ha a március száraz.

De hát nem száraz, ugyebár.

Ami nem változik, az magának a hónapnak a neve. A március a Marsról, a háború római istenéről kapta a nevét, látjuk a választási kampányon, hogy ez teljesen stimmel, égszakadás-földindulás jellemzi az országot, ami teljesen érthető, így szokott ez lenni.

Van azért mentegető szöveg a meleghozó urak (Sándor, József, Benedek) a szokásostól eltérő magatartására is. “Ám ha üres ez a zsák (mint most is), nem kapod, csak a harmadát” – mondja egy muravidéki szólás. A melegnek a harmadáról van szó, mert az még a Muravidéken is teljesen kizárt, hogy mind a három névnap pocsék időt hozzon.

Benedek napja (március 21) amúgy a tavasz hivatalos kezdetének napja is, igaz, hogy ez a mániás melegvárás már Gergely napján (március 12-én) elkezdődik. A gergelyjáráson régebben időjárásra és termésre vonatkozó jóslások hangoztak el, és ha akkor hideg van vagy esik a hó, akkor életbe lép az a szabály, hogy “Megrázza még szakállát Gergely.” De most ezzel is felsültünk, mert 12-én bezzeg szép idő volt.

Előttünk van viszont két olyan nap, ami nagyon fontosnak számított a korábbi évszázadok hétköznapi életében. Fagyos József ide, jeges-szeles Sándor oda, 24-én mindenképp el kell vetni a káposztát (figyelem, ez vonatkozik a Páskomligetre és a pestújhelyi háziasszonyokra is). De tessék nagyon vigyázni, mert ha a néphit szerint messzire megy a magvető, nem szabad kakassal találkoznia, mert akkor repce nő ki a káposztája helyett. Az pedig nagyon kellemetlen tud lenni.

Jön aztán a hónap végén Gyümölcsoltó Boldogasszony napja (március 25.), Jézus fogantatásának ünnepe. Ez a legjelentősebb Mária-ünnepünk, elvileg e napon kell(ene) a fákat oltani és szemzeni. Ha ekkor is rossz az idő (Gyimesben mondják), akkor pocsék lesz a tavasz.

De azért annyira nem kell elkeseredni. Tavaly is levideóztuk, amint április 19-én irgalmatlanul havazott, és a virágba borult almafával szemléltettük a természet nagy fricskáját.

Öt hónap múlva úgy termett az alma, mintha mi sem történt volna.

Úgyhogy semmi gond abból, ha március végén havazik. Bősze Lajos barátunknak köszönjük a friss képeket. (PP, Rab László, 2018. március 19.)

CATEGORIES
TAGS
Share This

COMMENTS

Wordpress (0)
Disqus ( )