A főgyűjtőcsatorna Juhász Sándor érveivel
Vendégségben jártunk Juhász Sándornál Rákospalotán. Pontokba szedve meséljük el, hogy miért mentünk.
*
Térkép e táj
1. Különös feladatra vállalkozott kerületünk megbecsült díszpolgára, a 77 éves Juhász Sándor, amikor a legutóbbi képviselő-testületi ülésen szólásra emelkedett, és az Észak-Pesti szennyvíz főgyűjtőcsatorna Mogyoród útja és Szilas patak közötti megépítésének fontosságára hívta fel a figyelmet. Jól tette, mert a pártos nekibuzdulások olykor az egész kerület számára fontos ügyek fölé tudnak emelkedni, a tájékozatlanságból fakadó személyes ügyekről most ne szóljunk.
A lényeg, hogy végül a testület Németh Angéla polgármester egyéni javaslatára elfogadta a terület számára oly fontos 1,3 milliárdos beruházás megkezdését, kiépítik a csatornát, ami azt jelenti, hogy a Rákospalota archaikus részén a rendszerváltás után visszakapott telkeken újra lehet majd építkezni. Most még nem lehet, mert ahhoz kell a kiépített szennyvízcsatorna.
2. Juhász Sándort azért látogattuk meg, hogy pontosan megértsük, miről is van szó. Ehhez persze tennünk kellett egy kis kitérőt, látni fogjuk, hogy ez nem hiábavaló fáradozás.
– Negyvenkettőben születtem, apám konzervatív ember volt, paraszti munkát végzett, de sokat olvasott – mondta Juhász Sándor. – Az utolsók között lépett be a téeszbe, sokat dolgozott, a mai újpalotai lakótelep helyén, igen rossz földeken gazdálkodtak, elvetették a búzát, amit rögtön el is vitt a szél.
Emlékszem, egyszer katonakoromban jöttem haza, két utcával odább, a Fazekas-soron volt a szülői házunk, ez itt, a Rákosmező utcában, ahol most élünk, a nagyszülőké volt. Éppen akkor agitálták apámat, hogy ki ne maradjon a közösből.
3. Az aktív évek a Fővárosi Vegyesipari Javító Vállalatnál kezdődtek, Juhász Sándort fölvették vízszerelőnek, kitanulta aztán a villanyszerelést, végül pedig műszerész lett. Gróf Eőry Ernő volt a kollégája, mert akkoriban a nemesi osztály akarata ellenére ugyan, de belekóstolhatott a kétkezi munkába (is). Aztán jött a katonaság, 63-ban szerelt le. Képtechnikus lett a Magyar Televíziónál, ’73 után visszatért a rákospalotai portára, ahol majd 30 éven át kisiparosként működött. Villamosgépek javításával és gyártásával foglalkozott, most is megvan a műhely, noha már nincsenek napi feladatai. Jó időn át ipartestületi elnök is volt, ismerhetik a kerületben néhányan.
4. ’65-ben nősült, fia, lánya született, aki elment Budaörsre lakni. Juhász úrnak öt unokája van. És itt érkezünk el voltaképpeni témánkhoz, mert a fia úgy határozott, itt marad, a telekre, amellyel az említett M3-as, M0-ás és Szilas patak által határolt területen a család rendelkezik, építkezni fog. Villany, víz, gáz van az egyforma méretű telkeken, de a szennyvízcsatorna hiánya miatt a fiatalok nem kaphatnak építési engedélyt. Ez a legfiatalabb családokat érinti a legérzékenyebben. Juhász úr célja az, hogy az utódai itt maradjanak az ősi falurészen. Ezért küzd évtizedek óta.
Miként mások is. Az említett térségben téeszföldek voltak, ezeket a rendszerváltás után visszaadták a régi tulajdonosoknak. Többféle zónát alakítottak ki az M3-as két oldalán. Voltak telektömbök a Régi Fóti úti részen, amelyekről a tulajdonosok úgy döntöttek, eladják. A viszonylag jobb, 15-20 aranykoronás földeken, amelyeken 300 nagyjából egyforma telket alakítottak ki, többen is értékesítették a visszakapott ingatlant, nem kaptak érte túl sok pénzt, de akinek muszáj volt, szabadult a telkétől. Maradt végül egy durván 13 hektáros terület a Mogyoród útja és a Szilas patak között, ahol a 62 telektulajdonos (és több mint harminc család) úgy döntött: nem adják el befektetőnek a területet.
Az érintett terület segíthet a fiatal családok megtartásában
– Most is ez szerepel a terveinkben – mondta Juhász Sándor. – Annak idején azért készíttettük el a saját pénzünkön a rendezési terveket, és azért intéztük a földhivatali ügyeket, hogy egyszer majd a saját gyerekeink költözhessenek ide. A víz, a gáz, a villany bevezetését is a tulajdonosok állták. Nem hiszem, hogy van még egy közösség Rákospalotán, amelyik a saját költségén 1,2 hektár erdőt is telepített, mi megtettük. Van egy önkormányzatunk, mely többször kinyilvánította, hogy a 875 négyzetméteres telkekből álló terület fejlesztésében érdekelt. Ez lesz majd egyszer a Palota-Újfalu lakóövezet. Meg fog telni élettel. Méltánytalannak éreznénk, ha a szennyvízelvezetés költségeit is nekünk kellene állni. Ezért is gondoltam, hogy megszólalok – mások érdekében is. Nem hőstett volt, arra én nem vagyok alkalmas. De a testület végül rábólintott, amit üdvözlök.
5. Nagyjából itt érünk körbe, ha a fura nevű főgyűjtőcsatorna ügyében szimatolunk. Olyan fiatal családokat látunk ott a 875 négyzetméteres telkeken, amelyek portái közelében ott laknak a nagyszülők, azok a nagyszülők is, akik itt töltötték a gyerekkorukat. Érzelmileg így azért igen könnyű az efféle kertvárosi övezethez viszonyulni. A helyiek azért hozták meg eddig az áldozatokat, mert tudják, hogy a gyerekeik Budapest más részein nehezen tudnának normális családiházas ingatlanhoz jutni. Igen szomorú lett volna, ha a politikai kisszerűség, melynek erodáló sajátosságait a költségvetési küzdelmekben tapasztalhattuk, ezt is megakadályozta volna. (PP, Rab László, 2019. június 30.)
*
Németh Angéla polgármester itt nyilatkozott a döntés meghozataláról.
