Panelhőség: 34 fokra sikerült lehűteni a levegőt

Panelhőség: 34 fokra sikerült lehűteni a levegőt

A kánikula az kánikula. Aki nem bírja a légkondit, megszenved a lakótelepen. Csakis az ősi módszerekhez folyamodhat, ami kimerül a gyakori – főként éjszakai – szellőztetésben, vész esetén pedig marad a fürdőszoba, ahol frissítő hidegfürdőt lehet venni. Van még a belső hűtés, sokan a citromos mentateára esküsznek. Vannak azonban jóféle sivatagi megoldások is. A hőség ellen a legjobb védekezés (állítólag) a forró leves vagy a forró tea. 

Az újpalotai lakótelepen jártunk, először egy 11. emeleti hölgynél vendégeskedtünk. Varga Györgyné Katika 1985 óta él a Páskomliget utcában, délelőtt tizenegykor, szombaton 34 Celsius fok volt a lakásában. A meleggel szemben folytatott derűs küzdelméről így számolt be kameránk előtt.

Kicsiny hőmérőnkkel ezután egy második emeleti lakásba tértünk be, és meglepve tapasztaltuk, hogy itt ugyanúgy 33-34 fok volt a minimum csúcshőmérséklet. Azt is megtudtuk Csepregi Györgyné Bartucz Gizellától, hogy a ventillátortól nem lehet csodát várni, fél, maximum egy fokot lehet azzal nyerni, ha valaki alkalmazza. Végül is logikus, azzal, hogy mozgatjuk a levegőt, valódi hűtést nem lehet elérni, talán csak a hőérzetet tudjuk vele némiképp befolyásolni. 

Látkép a 11. emeletről Újpalotán

A megoldás a légkondi (gyermeki tájszólásban: légykondi) lenne, de hát ezt meg sokan nem bírják. Van is benne valami, az ízületi nyavalyákkal küzdőknek nem nagyon ajánljuk. Azt is tudjuk, hogy a kondi használata körül sok a vita, mert az ideális az volna, hogy a külső hőmérséklethez képest 5 fokkal csavarjuk lejjebb a gombot, ami főleg buszokon és olyan irodákban lehetetlen, amelyekben eredetileg 35-40 fokos a hőség. Az mondjuk, ami egyes buszjáratokon dívik – hogy az ember valósággal Alaszkában érzi magát, amikor felszáll – teljességgel elfogadhatatlan. 

Vitás esetekben egyébként az szokott történni, amit a főnök akar. Ha a munkahelyi vezető 15 fokban szeretne dolgozni akkor, amikor odakinn 35 fok van, nem lehet mit tenni, a beosztottak félig fagyott állapotban vánszorognak haza, hogy otthon reggelig kiengedjenek. Ha viszont a főnöknek reumatikus problémái vannak, előfordulhat, hogy a beosztottak a munkaidő végére elpárolognak.

Tudjuk, hogy középút és megegyezés nálunk még az ilyen esetekben se nagyon létezik. Csak a szeptember fogja megoldani a hőség problémáját. (PP, Rab László, 2019. június 20., címképünk Újpalotán, a 11. emeleti ablakból készült)   

CATEGORIES
TAGS
Share This

COMMENTS

Wordpress (3)
  • comment-avatar
    Gallai József 5 hónap

    Az épület hőtechnikai szigetelését a hőátbocsátásra írják elő! Ezt a vastag “hőszigetelésnek ” köszönhetően Télen kevesebb Fűtési energiával hálálja meg.. DE! Nyáron a tartós melegben kisebb -nagyobb késéssel a (beton) fal tökéletesen beáll az átlag forró hőmérsékletre . A külső falszigetelés miatt a hőt befelé adja le nagymértékben. A szigetelés nem 100% olyan nincs ..

    Diplomamunkám A “hőmérséklet mérés és szabályozás ” volt Nagy része a hőközpontok időjárásfüggő szabályozásával (melyek fejlesztési mérnöke voltam ) Klímaszabályozók a Ferihegy 2 vannak : PÁRATARTALOM szabályozással ! A hűtő fűtő (fan-coil)NEM KLÍMA ! ! !

  • comment-avatar
    Gallai József 5 hónap

    A Hőtani besorolását a hideg időszakra és a fűtés szempontjából A B C stb
    Számítják ! DE NYÁRON A FELSŐ SZINTET A DUPLA TETŐSZIGETELÉS ÉS A VASTAG KÜLSŐ
    HŐSZIGETELŐ réteg teszi FORRÓVÁ ! A betárolt meleget kifelé éjjel sem tudja leadni.
    A falak a hőkapacitást maximális mértékben feltöltik, de nem tudja leadni a külső tér felé
    a ma 16 órás nappal és 8 órás éjszaka miatt, így közelíti a 36-41 fokot amit le tudunk
    hűteni 4-5 fokkal ..Nyári hőtechnikai számításra kiváncsi vagyok (BME-Épületszerkezeti tsz)

  • Disqus ( )