Egyre szebb a virágoskertünk
Nem olyan bonyolult ám az élet, megoldódnak a dolgok napirend előtti felszólalások nélkül is. Ez jutott eszünkbe a minap a Páskomliget utca 6. szám előtt Újpalotán, amikor Kovácsné Kocsis Alexandrával találkoztunk.
A fiatalasszony azt csinálta, amit nem adnak parancsba, nem kell megszavazni, és még engedélyt se kell rá kérni: elkezdett virágot ültetni. Magától! Csak mert szereti a muskátlit és a pünkösdi rózsát. Mi lesz így ebből a világból!?
Ez az eset mindazonáltal nem lóg ki a sorból egyáltalán, nincs szó hőstettről, nem azért mutatjuk meg, hogy mindenki másnak is követnie kellene. Nem kell, ha valaki úgy gondolja, hogy csikkeknek kell ott lenni az ajtó mellett, azt is lehet, semmi sem kötelező. Épp csak azért mutatjuk meg, hogy nem kell ahhoz vezérigazgatónak vagy miniszteri tanácsosnak lenni, hogy valami fontosat tegyünk az életben.
A fő tanulság az, hogy a tizenegyedik emeleten lakva is lehet virágoskertet építeni. Ha másnak is tetszik, márpedig másnak is tetszeni fog, a közösség vigyázni fog rá. Örülünk, hogy találkoztunk Alexandrával, sok sikert kívánunk neki a tarka virágaihoz! (PP, Rab László, 2019. április 25.)
Egy kedves fiatalasszony, aki nem pénzt kér, nem panaszkodik, ő szereti lakhelyét Újpalotát, ezért nem vár mást mint azért imádkozik, hogy ne járjon erre a kulturálatlanság, a minden ok nélküli romboló. Köszönjük a ház lakóinak, a szövetkezeti ház igazgatóságának és elnökének. Szép példa, óvjuk a környezetünket.