Itt a szép templomos könyv
Jól sáfárkodott Mihály Zoltán a meglévő kerületi kincsekkel, a templomokra esett a választása, rögzítette a most látható állapotot, könyvét, mely a Templomaink címet viseli, pompás képekkel szerelte föl.
Mondhatnánk, hogy a szerzőnek, akinek régóta szenvedélye a fotózás, megkönnyítette a dolgát, hogy a nagybátyja a Széchenyi utcai református templomban volt templomszolga, ő maga pedig a Sáfárság templomában konfirmált. Ilyet azonban mégsem mondunk, hiszen el tudjuk képzelni, hogy mennyi munka volt a képek és a templomokról szóló adatok egybeterelésével.
– Kedves, tanulságos, de nagy munka volt – ezt maga a szerző mondta a városháza dísztermében megtartott könyvbemutatón, melyre szép számmal eljöttek a kerület története és élete iránt érdeklődő olvasók. És persze itt voltak Mihály úr rajongói is, mert azért ők is kellenek ahhoz, hogy a könyv sikeres legyen.
– Hogy készült? – tette fel önmagának a kérdést a szerző, és érdekes történeteket mesélt arról, milyen volt, amikor órákon át nem akartak összejönni a kedvező fényviszonyok a jó minőségű felvételek elkészítéséhez. Erről a könyvbemutató vendégei meghallgathattak egy vetített képes előadást is. Ízelítőt adunk ebből.
Mihály Zoltán azt is elmondta, tudja, hogy egy az Isten, de a templomba járók is ízig-vérig emberek, ezért arra törekedett, hogy a szakrális tér építészeti ismertetése mellett a gyülekezetre vonatkozóan is támpontot adjon. Ügyelt arra is, hogy ne legyen fontossági sorrend, északról haladt dél felé, amiből nem lehet sértődés. – Úgy mentem végig a kerületen – mondta Mihály Zoltán -, mint egy turista, aki megnézi a helyi látványosságokat.
A sort az Árpádházi Szent Margit templommal kezdte. A családi házhoz hasonlatos épületet plébániának “álcázták” a háború utáni években, amikor aztán megvolt a tanácsi stempli, nyomban átalakították templommá. Az Ófaluban álló református templom négyszáz év különlegességét hirdeti: száz év sem kellett ahhoz, hogy a reformáció tanai itt is gyökeret eresszenek. A Kossuth utcai katolikus templom alatt Árpádházi temető nyomait fedezték fel, elkezdték a kriptát feltárni, amit aztán statikai okokból abba kellett hagyni. – A műemlék orgonát 1664-ben szentelték fel, az orgona fedlapjában benne volt az évszám – jegyezte meg Mihály Zoltán -, de mire fél év múlva visszamentem, valaki lefestette.
A Bazilika és a Mátyás templom után a harmadik legnagyobb budapesti templom a Magyarok Nagyasszonya, néhány éve éjszakai kivilágításban pompázik. – Nehéz volt fotózni – vallotta be töredelmesen a szerző -, a szentmise alatt, amikor gyülekeznek a hívek, illetlenség lábatlankodni, a végén pedig mindenki siet haza. Gyönyörűen díszített templom. Nem kerülték el a figyelmemet a legendás békák a pilléreken. Ennek az a megfejtése, hogy a templom mocsaras területre épült, amit feltöltöttek homokkal, a víz így kiszorult a templom köré. De a ködös pára még ma is jól látszik reggelente és esténként a környékben. Az építész úgy döntött, hogy megörökíti a békákat.
Az alábbi videóval megpróbáljuk visszaadni a könyvbemutató hangulatát (a mi figyelmünket is megragadták a nagytemplom finom esti fényei).
A Fóti úti református imaház esete azt igazolja, hogy megfér egymás mellett a harangszó, három gyülekezet temploma is ott áll közel egymáshoz, ami egyedülálló Pesten. A használaton kívüli zsinagógában a Széchenyi Könyvtár papírrestauráló műhelye található. Jelenleg harminc zsidó család él Palotán, vallásukat Újpesten gyakorolják. A Kinizsi utcai baptista imaházban kitűnő digitális orgona található, ingyenes koncerteket szoktak itt tartani. Különösen kedves volt a szerző számára a Magyar Sáfárság Temploma, a festett mennyezetről egy díszesen faragott csillár lóg lefelé, Erdélyből csempészték be a hívek. A MÁV-telepi Jézus Szíve nagytemplom kerítésénél történt, hogy Mihály Zoltán alkonyati fényeket keresve egy alulétrával egyensúlyozott, ezt látva egy nénike csak annyit mondott, hogy mindjárt szól a rendőrnek. A pestújhelyi templomot még akkor fényképezte, amikor nem volt órája, itt található egy evangélikus templom is, melynek históriájához tartozik, hogy Pestújhelyen, vele szemben volt Kádár János pikolófiú egy vendéglőben. És a legenda szerint a kommunista pártfőtitkár valahogy nem akadályozta meg, hogy a templomot a kollektivizmus évtizedeiben egy böhömnagy épülettel eltakarják (itt működött sokáig a Gelka). Akit ez a “kádári” szál mélységeiben érdekel, itt mindent megkap, és nem fog csalódni: Kádár azért nem szerette a Szabó-féle vendéglőt és Pestújhelyt, mert gyerekként sokszor heccelődtek vele.
A sort az újpalotai Salkaházi Sára templommal zárta a szerző, és bevette a könyvbe az épülő új templomot is, amelyet hamarosan átadnak a gyülekezetnek.
A kötet megjelenését az önkormányzat támogatta. Fő erénye, hogy a magyar szövegek mellett angolul is megtalálhatók benne a leírások. A szép és igényes kötet (ára 2500 forint) teljesen alkalmas arra, hogy karácsonyi ajándékként odakerüljön az ünnepi kínálatba. (PP, Rab László, 2017. november 8.)
Kedves Cikkíró és kedves Olvasók!
Sajnos több hiba csúszott a beszámolóba, ezek egy kis töredékét Mihályi úr követte el, de a nagyobb részét a cikkíró.
Amikor először említi a “Sáfárság” templomát téved, mert a helyes neve: Magyar Sáfárság (ahogy később jól is olvasható).
Amelynek csillárját nem a hívek, hanem az egykori lelkész csempészte be az akkor még több szempontból is szigorúan őrzött határon.
Nem a pestújhelyi evangélikus templomhoz kötődik a Csermanek-sztori, hanem a reformátushoz. Amelyet egyébként a kétszintes (valóban csúnya) szolgáltató épület (egykori Gelka) nem igazán takar, csak egy, eléggé a horizont szélén lévő bizonyos szögből. Ha már valami zavaró, akkor a templom előtti földszintes épületegyüttes inkább nevezhető ilyennek. Egyébként pedig a Gelka is egyszintes épület volt, az emeleti részét jóval Kádár halála után emelték. A forradalom sárbatiprója amúgy sokáig visszajárt Pestújhelyre, egy rokonához. Nem biztos, hogy nyugodt szívvel állítható, hogy utálta a települést.
A pestújhelyi baptista imaház kimaradt a kötetből.
A cikkből pedig az, hogy hol vásárolható meg a mű. Ha már egyszer hirdetjük, talán illene azt is beleírni, hogy akit érdekel, megvásárolhassa.
Köszönjük. A Városházán mutatták be, ott bizonyára lehetőség van a megvásárlásra is. Ha gond van vele, segítünk. Üdv
Tisztelt hozzászóló, kedves Kerep Elek Úr!
Elképzelhető, hogy a cikkben van néhány hiba, a könyvben valószínűleg nincs. Azonban az Ön kritikájában is van egy súlyos, nevezetesen a szerző Mihály Zoltán és nem Mihályi Zoltán.
Esendők vagyunk mind annyian.
Üdvözlettel, MZ
A kiadvány ünnepségén nem tudtam jelen lenni, a videó alapján a Periszkóp ezt pótolta, köszönöm.
Tisztelt hozzászóló, kedves Kerep Elek Úr!
Elképzelhető, hogy a cikkben esetleg van néhány hiba, a könyvben valószínűleg nincs, de a kritikában is esett egy elég súlyos az Ön tollából. Nevezetesen a szerző Mihály Zoltán és nem Mihályi Zoltán.
[…] bemutatón jártunk, Mihályi Zoltán templomos opusza után a Lokálpatrióták a XV. kerületért Egyesület gondozásában, az […]
[…] Jézust ábrázolja. A templommal kapcsolatos további részleteket bőséggel tárgyalja Mihály Zoltán szép templomos könyvében, melyről mi is […]